Kanada

1925 óta Kanada magának követeli az Arktiszt a 60. és 141. nyugati hosszúsági kör között, de e követelését nem minden állam ismeri el. A legészakibb település Kanadában és a világon is a Canadian Forces Station Alert az Ellesmerre-sziget északi csücskénél, a 82,5-ös északi szélességi körön, csupán 817 kilométerre az Északi-sarktól. Kanada arktiszi részét állandó jég és permafroszt borítja. Főleg a számtalan északi sziget miatt Kanada rendelkezik a világon a leghosszabb, 243 000 kilométeres partvonallal. Az utolsó jégkorszak óta nyolc erdős régióra oszlik fel. Óriási mérete, valamint földrajzi, ökológiai, növényzetbeli és terepi változatossága miatt többféle éghajlattal is rendelkezik. Népsűrűsége a világon legalacsonyabbak közé tartozik, mindössze 3 fő/km². A legsűrűbben lakott régió az ország délkeleti részén a Québec city és Windsor vonalán, a Nagy-tavak vidéke és a Szent Lőrinc-folyó mentén található. A talajréteg vékony, a kéreg gazdag ásványokban, és a jégvájta mélyedésekben sok tó és folyó alakult ki. Kanadában sokkal több tó van, mint bármely más országban, és a világ édesvízkészletének nagy része az itteni tavakban található. A kanadai Sziklás-hegység és a Parti-hegység gleccserei szintén tartalmaznak édesvizet. A pajzstól keletre fekszik Labrador. A kontinens északi végénél hatalmas szigetvilág kezdődik.